Pályaválasztás, pályamódosítás, karrier tervezés

Szerző: Kálmán Judit

Munkahelyi problémák kezelése

A munkahelyi problémák, konfliktusok vagy tartós stresszhelyzetek erősen kihatnak a lelki egészségünkre, hisz a munkahely az életünk egyik legmeghatározóbb színtere. Itt töltjük napjaink jelentős részét, itt érnek sikerek és kudarcok, itt építünk kapcsolatokat és gyakran innen merítünk önértékelésünkhöz visszajelzéseket. 

Munkahelyi problémák kezelése
Continue reading

Karrier tanácsadás – hogyan találjuk meg az utunkat a munka világában

A karrier tanácsadás segít eligazodni a pályaválasztás és a pályatervezés illetve az álláskeresés terén.

A karrierépítés sokak számára az egyik legnagyobb kihívás az életben. Nemcsak arról szól, hogy megtaláljuk az állást, amivel meg tudunk élni, hanem arról is, hogy hosszú távon elégedettek és motiváltak maradjunk. A karrierutak azonban sosem egyenesek: tele vannak elágazásokkal, döntési helyzetekkel, újrakezdésekkel. Ezért is van egyre nagyobb igény a karriertanácsadásra, amely támogatást nyújt az eligazodásban és segít tudatosan építeni a jövőnket.

Karrier tanácsadás

Ebben a bejegyzésben bemutatom, miért fontos a karrier tanácsadás, milyen módszereket alkalmaz, és milyen lépések vezethetnek ahhoz, hogy megtaláljuk a hozzánk illő szakmai irányt.

Miért lehet szükséges a karrier tanácsadás?

Sokan gondolják úgy, hogy a karrierépítés ösztönös folyamat: tanulunk, dolgozunk, aztán előlépünk. Valójában azonban rengeteg tényező befolyásolja, hogyan alakul a pályánk. Ilyenek például:

Gyorsan változó munkaerőpiac: Új szakmák születnek, régiek tűnnek el. Ami tíz éve biztos választásnak számított, ma lehet, hogy már nem releváns.

Túl sok lehetőség: A bőség zavara gyakran bénítóbb, mint a lehetőségek hiánya. Nehéz tudni, melyik irány a legjobb.

Önismereti hiányosságok: Sokan nem tudják pontosan, mik az erősségeik, motivációik vagy értékeik, pedig ezek ismerete nélkül nehéz jó döntést hozni.

Élethelyzeti változások: Gyerekvállalás, költözés, egészségi állapot vagy akár egy munkahelyi kiégés mind újratervezésre kényszeríthet.

A karriertanácsadás ezekben a helyzetekben ad kapaszkodót, segít kívülről ránézni az életutunkra, és irányt találni.

Miben segít a karrier tanácsadás?

A karrier tanácsadó nem „megmondja a tutit”, hanem együtt gondolkodik velünk. A folyamat célja az, hogy a tanácskérő tisztábban lásson, és tudatosabb döntéseket hozzon. A legfontosabb területek:

Önismereti munka – Tesztek, kérdőívek, beszélgetések során feltárják az érdeklődési köröket, kompetenciákat és értékeket.

Pályaismeret – A tanácsadó segít feltérképezni, milyen szakmák, iparágak vagy lehetőségek illenek a személyiséghez és képességekhez.

Célkitűzés – Reális, elérhető és mérhető célokat fogalmaznak meg közösen.

Stratégiaalkotás – Konkrét lépések, például képzések, álláskeresési technikák, önéletrajz- és motivációs levél készítése, interjúfelkészítés.

Mentális támogatás – Nem elhanyagolható, hogy a tanácsadó lelki támogatást is ad: bátorít, segít kezelni a kudarcokat és megerősít a sikerekben.

A karrier tanácsadás folyamata:

A karriertanácsadás általában több alkalomból áll. Az első beszélgetésen a tanácsadó megismeri a kliens élethelyzetét, problémáit, céljait. Ezt követheti tesztkitöltés, majd közös elemzés. A további találkozókon a fókusz a konkrét lépések kidolgozására kerül. Például:

Újratervezés egy kiégés után.

Pályakezdőknek iránytű a továbbtanuláshoz.

Munkahelyváltás előkészítése.

Külföldi karrierlehetőségek feltérképezése.

A folyamat végén a kliens egy olyan cselekvési tervvel távozik, amelyhez bármikor visszanyúlhat.

Tippek tudatos karrierépítéshez

Ismerje meg önmagát! – Írjon listát az erősségeiről, készségeiről, és arról, mi tölti fel energiával.

Tájékozódjon folyamatosan! – Kövesse a munkaerőpiaci trendeket, olvasson szakmai portálokat, vegyen részt konferenciákon.

Ne féljen változtatni! – Ha úgy érzi, nincs a helyén, inkább tervezzen újra, mint hogy hosszú távon boldogtalan maradjon.

Építsen kapcsolatokat! – A networking az egyik legerősebb eszköz a karrierépítésben. Egy jó kapcsolat sokszor többet ér, mint egy álláshirdetés.

Fektessen be a fejlődésedbe! – Tanuljon új készségeket, végezzen online kurzusokat, szerezzen új tapasztalatokat.

A karrier nem egy előre kijelölt út, hanem egy folyamatosan alakuló, rugalmas pálya. A karriertanácsadás segít abban, hogy ne sodródjunk, hanem tudatosan irányítsuk a döntéseinket. Az önismeret, a piaci tájékozottság, a folyamatos tanulás és a kapcsolati háló építése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú távon is elégedettek és sikeresek legyünk a munkánkban.

Karriertanácsadás – Kálmán Judit – Tanácsadó szakpszichológus

Pszichológiai tanácsadás és coaching pszichológus támogatásával

Kapcsolatfelvétel: info@munkapszichologia.hu

Túlhajszolt munkaheyi vezetők és beosztottak

Ha a vezető túlhajszolt, a viselkedése rányomja a bélyegét a környezetére is. Ha magával szemben túlzott elvárásokat támaszt, nem szán időt a pihenésre, a munkaközi szüneteket nem tartja fontosnak, többnyire ezt várja el a környezetétől is, természetesnek tartja a felfokozott munkatempót.

Sokszor használjuk elismerően azt kifejezést, hogy valaki egész nap pörög a munkahelyén, és ha jobban belegondulunk, a szónak pont ellenkező a jelentése. Ha valaki vagy valami pörög, az bár nagyon gyors mozgást végez, folyamatosan aktivitásban van, de mindezt egyhelyben teszi, nem mozdul el egyik pontból a másikba.

Hasonló a helyzet a túlhajszolt főnök és beosztottak esetében is. Ha olyan nagy a hajtás, hogy nincs idő a tervezésre és a minőségi munkára, folyamatos tűzoltás folyik.
A rendszeres túlórázást eleinte kísérheti lelkesedés, büszkeség amiatt, hogy valaki különösen hatékonynak érzi magát, de a kezdeti dinamizmust hamarosan kimerültség és kiégés váltja fel.

A munkahelyi kiégés hatékony ellenszere, ha a vezető lehetőséget biztosít a beosztottak feltöltődésére, testi-lelki-szellemi harmóniájuk megteremtésére. Egy tizenkét alkalmas autogén tréning tanfolyam során megtanulható relaxációs technika, akár munkahelyi körülmények között is kíválóan tanulható és alkalmazható stresszkezelő módszer.

Tudjon meg többet erről a módszerről…

Egy túlterhelt főnök fáradt, feszült. Kevésbé veszi észre a beosztottak igényeit, vagy ha észre is veszi, nincs energiája arra, hogy javítson vagy változtasson a helyzeten. Kevésbé toleráns, nem jó a hangulata, az érzelmeit nehezebben tudja kontrolálni, lobbanékony. Gyakrabban megbántja a környezetét, és negatív hangulatot teremt maga körül.  Elindítt egy lavinát. A kollégái védekezésre rendezkednek be, igyekeznek elkerülni, nem mernek tanácsot kérni tőle, a problémákat eltusolják.

Ha tartósan megromlik a munkahelyi légkör és elvész a bizalom, nehéz visszaállítani az eredeti egyensúlyt. A munkatársak menekülni próbálnak a tarthatatlan helyzetből, kiskapukat keresnek és nézelődni kezdenek az álláspiacon. Legkésőbb ilyenkor, érdemes szakember (munkapszichológus vagy coach) segítségét igénybe venni a felmondási hullám megelőzéséhez.

Egy hatékony coaching folyamatának elindításával lehetőség van arra, hogy mind a vezető, mind a beosztottjai átgondolják, átértékeljék a kialakult helyzetet, és hosszú távon működő, a közösség egésze számára optimális megoldásokat keressenek.

Hogyan fokozható a dolgozói hatékonyság?

Magyarországon is egyre több figyelmet fordítanak a vállalatok arra, hogy a dolgozók év közben is pihentebbek legyenek. Számos lehetőség van erre, és nem kizárólag a cég gazdasági helyzetétől függ, hogy mit nyújt a dolgozóinak. Elsősorban azon van a fő hangsúly, hogy a munkatársak igényeihez, életmódjához, életkorához, neméhez igazodjanak az igénybevehető lehetőségek. 

Juttatásként nyújthatók sportolási és rekreációs lehetőségek. Hasonlóan jó megoldás, ha például színházjegy vásárlására van alkalom, vagy öntevékeny módon a kollégák szabadidős programokat is szerveznek egymással.

A munkaév tervezésénél érdemes arra figyelni, hogy megfelelő időközönként, a munkaidőn kívül, kötetlen hangulatban is találkozhassanak egymással a kollégák, például családi nap vagy kirándulások keretében. A különböző tréningek, képzések, csapatépítés is hasonlóan kizökkentik a dolgozókat a hétköznapokból.

Munkapszichológiai szempontból fontos, hogy amikor a munkaidőn kívüli elfoglaltságokat tervezi a munkaadó, a helyes arányt ne tévessze szem elől. Az ellenkező hatást éri el azzal, ha az egyébként is fáradt kollégáktól  elvárja, hogy bizonyos időszakokban egymás után több hétvégét is az ilyen jellegű együttlétekre tartogassanak. Ebben az esetben ezeket a programokat áldozatnak, és nem jutalomnak élik meg az emberek.